Ha ősz, akkor Pag!

Aki ismer bennünket, az tudja: a búvárszezon egyik utolsó állomása Pag, Stara Novalja, a Blue Bay búvárbázis.
Ugyan az időjárás nem kedvezett az első napokban, a víz hőfoka az ideális, 21-23 fok körül mozgott.
Az első estét egy gyors check dive-val kezdtük, ami ugyancsak izgalmasra sikerült, a hullámzás és a besötétedés miatt.

Check Dive: Gyakorlatilag az első merülés egy több merüléses túrán. Ez a első ellenőrző merülés (Check Dive) mindig sekélyebb vízben történik partról vagy egy hajóról egyaránt. Arra szolgál, hogy kicsit visszaszokjunk a búvárkodás világába. Ekkor beállítjuk a felszereléseket, a megfelelő súlyozást és egy kicsit gyakoroljuk a merülés alap elemeit. Az elsüllyedést, a felemelkedést, a lebegést, a légzőautomata keresést és a maszk ürítést… A Check Dive előtt van lehetőség az elmaradt felszerelések (pl: kesztyű, csukja), és felszerelés rögzítők (pl: oktopusz és nyomásmérő tartó) hiányának pótlására is.
A Check Dive azért is fontos, hogy a következő hajós merülésen már minden rendben legyen, minden flottul menjen és ne legyen fennakadás, ne kelljen egy emberre várnia a többi búvárnak.
A Check Dive másik lényeges része az, hogy a búvárvezető meggyőződhessen gyakorlatban is arról, hogy a búvárai milyen képzettségűek és be tudja osztani a csoportokat a búvárok tudása alapján.

Búvárcsapatunk a mostani túrán 7 főből állt a Cmas 3* -os azaz Dive Master minősítésű búvártól az OWD azaz kezdő nyílt vízi végzettségű búvárig terjedt képzettségük. A merülőcsapatokat ennek megfelelően osztottuk ketté. Az egyik egy “mély-merülő” míg a másik egy OWD szintig (18m) merülő csapat volt. Így mindenki részt vehetett a tudásának megfelelő merülésben.
Megjegyezném, hogy itt az Adrián a fenti 18m-es sávban is lehet különleges élőlényekkel találkozni, csak meg kell találni őket!
Például, a Veliki Zid (nagy fal) merülése alkalmával Ritsyék csapata Conger-t azaz tengeri angolnát fedezett fel 10-15m mélyen az egyik üregben, a Triget zátonyon pedig söprögető rákot, 3db kőhalat és Szent Péter halakat láttunk szintén 10m-en.
Tehát nem mindig a “mélymerülés” hozza a látványokat.

Sajnos a Rózsához tervezett merülés a Bora (keleti, észak-keleti szél, ami átjön a hegyeken vagyis a szárazföld felől jön a partvidék felé) miatt elmaradt, de a csodálatos éjszakai merülés a Trigeten kárpótolt bennünket érte.

Éjszakai merülés a Triget-zátonyon

Idén egy mély levegőt vettünk és elmentünk éjszakait merülni a Triget zátonyra. Igazi csónakos éjszakai merülés volt ez, ahová a Jászbúvárokkal közösen mentünk.
Sötét éjszakában hajóztunk ki a zátonyhoz, a horgonyzás után a felszerelések felvétele, társellenőrzés következett és már csobbantunk is. Az éjszakai merülés nem veszélytelen, éppen ezért fontos itt megjegyezni, hogy mindenképpen egy összeszedett és megfelelően képzett csapat kell hozzá.

Éjszakai merülés: az éjszakai merülésekről annyit tudnod kell, hogy lehetőleg olyan helyen kell merülni ahol már nappal merültél, így még a sötétben is ismerős lesz a zátony. A nappali merülésekhez képest kisebb mélységre szokták tervezni, és rövidebb ideig szokott tartani. Ennek két oka van, az egyik hogy a korlátozott látás miatt ez egy sokkal stresszesebb merülési forma, hiszen a sötétben csak a saját és a társaid merülő csoportod lámpái világítják be a teret, másfelől pedig a búvárok is fáradtabbak ekkorra már, hisz ez általában a 3-4-ik merülése szokott lenni az adott merülési napon, nem beszélve a nitrogéntelítettségről.

Bár nem merültünk nagyon mélyre (max. 15m), így is rengeteg rákot láttuk a falakon. És ha mind ez kevés lett volna, az egyik pillanatban egy medverákra rárabolt egy hatalmas (kb 30-40cm) kőhal ami hihetetlen látvány volt.

Amikor pedig magunkhoz szorítottuk a lámpát (hisz a víz alatt nem szoktuk kikapcsolni a világítást biztonsági okokból) és így teljes sötétség lett körülöttünk, akkor a kezünket mozgatva csodás, az Avatar filmbe illő látványt láthattunk. Ahogy a sötétben mozgattuk a kezünkkel a vizet, a mozgás hatására a fluoreszkáló planktonok (luminous plankton) fényt bocsátottak ki és kirajzolták a kezünk útját. Ha van lehetőséged, akkor mindenképp próbáld ki!

A merülés végén hazafelé hosszasan beszélgettünk a csónakban, nagyszerű volt a hangulat és mindenki fel volt dobva.

Idén az utolsó merülésünk a Bora miatt a világító toronynál egy védett öbölben volt, amit a búvárok nem olyan szívesen merülnek, ennek ellenére nagyon megérte, hiszen a merülés végén egy különleges látvány várt minden búvárt. Búvártúránk utolsó merülésén a hajó felé úszva, szembetalálkoztunk egy tonhal rajjal.

Igaz a Rózsához még vissza kell térnünk, de így is jókat búvárkodtunk idén ősszel!

Jövőre te is velünk tarthatsz!

Ha érdekel a tavaszi horvátországi búvárprogram, akkor nézd meg ajánlatunkat, és már most jelezd felénk!

További képek a Facebook-on >>>

(A képeket készítették: Péter, Stefan és Attila)

Az új és régi barátságok: