Manta vagy mobula, határozzuk meg.

Ezt a kettőt minden búvár, (tisztelet a kivételnek), össze szokta keverni, vagy épp rosszul tudja.

Manta vagy Mobula, rája határozó búvároknak.

 

Kezdjük az elején!

Cetcápa, bálna, delfin, manta, mobula…
Búvárként az egyik legnagyobb öröm, ha találkozunk ezekkel a hatalmas élőlényekkel merüléseink alatt.
Minden búvár ezekkel az élőlényekkel szeretne együtt úszni, de legalábbis bakancslistás mindegyik.
Persze, fel lehet sorolni sok más élőlényt is a fentiek mellett, de ők biztos, hogy ott szerepelnek.

Hatalmasak, szelídek és fenséges látvány, amikor a közelünkben vannak.

Mindegyik élőlény ezek közül különleges merülési technikát igényel, azaz ha nem szeretnénk rosszat nekik és sokáig szeretnénk élvezni a társaságukat egy-egy merülés alkalmával, akkor be kell tartani a velük merülés szabályait! De erről majd kicsit később.

Kevesen tudják hogy mi a különbség a manták és a mobulák között.

Igazából semmi hiszen mindkét elnevezés egy családra vezethető vissza, a Mobulidae családra, ami csak 1db nemet (nemzetséget) tartalmaz: a Mobula nemet.

Ezalatt pedig 10 (11) faj található: 2 (3) Manta és 8 Devil Ray faj.

Magyarul viszont mindkettőt ördögrájának hívjuk, függetlenül attól hogy melyik társaságról beszélünk.

(Graphics by mantatrust and Marc Dando)

Az pedig megegyezik minden faj esetén,
hogy közel rombusz alakúak,
hogy mindnek van “szarva”, (igaz fajra jellemzően eltérőek),
hogy hasonlóak a táplálkozási szokásaik,
hogy semelyik nem rendelkezik mérgező tüskével (kivétel a kisebb méretű Devil Ray-ek),
és ők a legnagyobbak a ráják között.

 

Manta vagy Devil Ray

(Tehát nem Mobula 🙂 )

Élőhely:

Az első “meghatározó” dolog, hogy merre találkozunk, hol merülünk éppen.
Míg a Manták általában az indo-pacifikus régióban, addig az Devil Ray-ek főként az Atlanti óceánban találhatóak.

indo-pacifikus-regio-buvar-elovilag-manta

Indo-pacifikus régió
(Graphics by mantatrust)

(Persze ez nagyban függ fajtól is, így pl. találkozhatunk Óceáni Mantával az Atlantin is, sőt van Manta a karibi térségben is, ugyanúgy vannak Devil Ray fajok, pl. a “Hosszú szarvú Törpe Ördögrája” – Longhorned Pygmy Devil Ray (Mobula eregoodoo), amiket főként Pakisztánban és Indonéziában találhatunk.)

 

Megjelenésük:

Kinézetükben viszont tényleg eltérőek egymástól.

Első legjellemzőbb dolog, ami feltűnik, hogy a Mantáknak feltekerhető nagy és mozgékony száj körüli lebenyük (szarvuk) van, (ami a mellúszókból különült el és fejlődött ki), míg a Devil Ray-é kisebb, hegyesebb és nem annyira mozgékony. Ezek a “szarvak” segítenek a táplálékot mindkét esetben a szájnyíláshoz juttatni.

Igen jellemző vonás, hogy a Manták szája elöl található, míg a Devil Ray-é a hasi oldalon (elöl, de lenti állásban) helyezkedik el.

manta-ordograja-szaj-hogyan-ismerheto-fel-buvar-manta-vagy-mobula

baloldal Manta, jobboldalon Devil Ray
(Photo by mantatrust / Guy Stevens and Dany Copeland)

Manták:

A Manták farka rövid, eredésénél kicsi hátúszó segíti a stabilizálást az állatnak és nincs tüskéje.

Alakja a rombusz alakú, uszonyok fesztávolsága körülbelül 2-2,5-szer hosszabb, mint az állat teste hosszában.

Uszonyuk mérete eltérő attól függően, hogy Óceáni, Szirti vagy a Karibi Mantáról beszélünk. Míg a “Szirti” Manta – Reef Manta Ray (Mobula alfredi) 300-350cm (max. 4m) körüli fesztávval rendelkezik, addig az Óceáni Manta – Oceanic Manta Ray (Mobula birostris), ennél sokkal nagyobb, akár 400-500cm, de egyes egyedek akár 7 méteresek is lehetnek. A Karibi manta – Caribbean Manta Ray (Mobula cf. birostris) a kettő között 300-400cm (max. 500cm).

Devil Ray:

Az Devil Ray alakja, de főként a mérete is eltér a Mantáétól.

89cm-340cm-ig változó méretben találkozhatunk velük fajtól, életkortól és nemtől függően.

Általában a farok hosszú és ostorszerűen elvékonyodik, hossza megegyezik általában az Devil Ray fesztávolságával.
A farok kezdetén a nagy méretű fajoknál szintén nem találunk tüskét (egyes kisebb méretű fajoknál viszont van), gerince enyhén kidudorodik a fejtől a hátúszóig.

Devil Ray (Photo by Duncan Murell)

Színük hátoldalon az olajzöldtől a szürkén keresztül a feketéig terjed. Természetesen saját és a fajra jellemző mintázattal.

A Mantákhoz képest az Devil Ray-ek kisebbek, de sokkal inkább akrobatikusabbak.

Nem annyira szeretik a búvárok közelségét, így megfigyelésük is nehezebb.

Sokszor hatalmas csoportokba, (akár több 1000 egyedet számlálva >főként a Mobula munkiana<), tömörülve úsznak, és néha ki is ugranak “repülnek” a vízből, aminek az értelmét még nem sikerült pontosan megállapítani, habár több teória is született már rá. (kommunikáció, párválasztás, tisztítás)

 

Mintázat

Mint már írtam mintázatuk mind a Mantának mind az Devil Ray-nek fajra jellemző.

A Reef Mantának “Y” / “V” alakú fekete vállminta, és hasi oldalon a foltok általában kopoltyúréseik között és alul találhatók, az Óceáni Mantának pedig “T” alakú fekete vállmintáját derékszögű fehér foltok rajzolják ki, és jellemzően sötét szájuk és “szarvuk” van, foltjai pedig az alsó hasi régióban helyezkednek el.

Reef Manta (Photo by mantatrust / Guy Stevens)

 

Óceáni Manta (Photo by mantatrust / Guy Stevens)

 

 

A hasi foltok elhelyezkedése, száma és mintázata pedig az adott egyedre jellemző, így azok által tudják azonosítani is őket.

Reef Manta (Photo by mantatrust / Guy Stevens)

 

Óceáni Manta (Photo by mantatrust / Guy Stevens)

 

Hogyan merülj és mit ne csinálj, azaz

búvárszabályok a tisztogató állomáson.

Ha találkozni szeretnénk Mantával, akkor olyan helyen érdemes merülni, ahol tisztogató állomás van.
Ezekre a helyekre a Manták azért mennek, hogy a tisztogató (általában ajakos) halak leszedjék róluk a bőrükön lévő parazita élőlényeket.

 

Ahhoz, hogy sokáig élvezhessük a Manták jelenlétét egy tisztogató állomáson, búvárként be kell tartanunk egy-két szabályt, hiszen ha nem így teszünk, a Manták azonnal elúsznak a nyílt víz felé. Ha viszont betartjuk ezeket a szabályokat, akkor sokáig élvezhetjük a jelenlétüket, és akár 5-10cm-re is megközelítenek minket. (Hiszen a buborékok nem zavarják őket).


Tehát az alap szabály, ha tisztogató állomásra megyünk, akkor feküdjünk minél közelebb az aljzathoz, a tisztogató állomás körül (lehetőleg nem rajta). És ne mozduljunk, ne emelkedjünk, és ne próbáljuk megérinteni őket. Sőt, ha életünk legjobb képét szeretnénk elkészíteni, akkor se emelkedjünk, vagy térdeljünk fel!!! Ha így teszünk, akkor órákig nézegethetjük őket.

Amennyiben mégis felemelkedünk, vagy mint “Krisztus a kereszten” lebegünk az áramláskampónkon, akkor mind el fog menni. 🙁

buvar-szabalyok-manta-tisztito-allomas-merules-nem-szabad

ÍGY NE!

 

Az írás alapjául a Mantatrust weboldal információja, Mucsi Dávid Gábor szakdolgozata egyéb tengerbiológiai anyagok szolgáltak. 
(Felhasznált képek «Photos by»  Dany Copeland and Guy Stevens, «Graphics by» mantatrust and Marc Dando)

Szakmailag lektorálta Dr. Németh Szabolcs Ph.D. tengerbiológus, búvároktató, Köszönjük!

Titán Búvár Iskola

Author: Titán Búvár Iskola

CSAPATUNK

Share This Post On

Submit a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Legyen tied az INGYENES Titán Infó Csomag

Legyen tied az INGYENES Titán Infó Csomag

Íme a belépőjegyed a víz alatti kalandokhoz és egy nagyszerű közösséghez!

Köszönjük a feliratkozást!