Delfinmosoly – Tények & tévhitek a delfináriumok világáról

Delfinmosoly – Tények & tévhitek a delfináriumok világáról

A facebookon keresgélés közben egy remek oldalra találtunk.
Delfinmosoly – Tények és tévhitek a delfináriumok világáról.

Ez a csoport összegyűjtötte, hogy milyen tévhitek keringenek a delfinekről, és arról hogy miért nem jó ha fogságban tartják őket.

Miért szeretjük a delfineket?

Inteligensek, szépek, ügyessek és még a fényképen is úgy néznek ki mint akik mosolyognak.
A delfines mozifilmek (Flipper, Nagykékség, A delfin napja) de még a természetfilmek is arra ösztönzik a nézőket, hogy milyen jó lenne velük úszni, és megérinteni őket. Sőt mi búvárok is sokszor meséljük nem búvárkodó barátainknak, hogy milyen jó volt egy nyíltvízi merülés alkalmával a delfinek közelében lenni, erről mutatunk fényképeket és filmfelvételeket.

Aki viszont nem búvárkodik, az hol és hogyan találkozhatna ezekkel az élőlényekkel?

Gondolom úgy vannak vele, hogy akkor inkább megnéznek egy delfinshow-t mint, hogy pénzt és időt szánjanak arra, hogy megtanuljanak búvárkodni.
Tudom, hogy sok esetben ez főként pénz kérdése, de ha tényleg szeretünk valamit akkor azért sok mindent meg tudunk tenni, és idővel eljutunk olyan helyre is ahol delfinek közelében tudunk majd merülni. A búvárrá válás alatt pedig, – ha jó oktatót választunk, – akkor nem csak a búvárkodást, de a tengerek és a tenger összes élőlényének szeretetét is megtanuljuk és azt is hogy hogyan tudjuk védeni, óvni a környezetünket.

Ahhoz hogy megértsük miért rossz a delfineknek, az hogy egy medencében tömegeket kell szórakoztatniuk, először meg kell ismernünk a szabadon élő delfineket.

A delfin és a cetek családja:

“A cetek családjába 79 faj tartozik, a bálnák és a delfinek között nincs szignifikánsan elhatárolható biológiai különbség, általában a nagy testű ceteket bálnáknak, a kis testűeket delfineknek nevezik.”

“Az ivarérett cetek kb. 3 évente, 12-15 hónapos terhesség után hozzák világra kicsinyüket, aki a születés pillanatától kezdve önállóan lélegzik és úszik. Az cetek közül a közönséges kardszárnyú delfinek, azaz az orcák vemhessége a leghosszabb: 15 hónap. A szülésnél minden esetben a család nőstény tagjai segítenek, akik a későbbiekben is aktívan részt vesznek a nevelésben és a védelemben.”

A szabadság fontossága:

“A szabadon élő cetek akár a 80 éves kort is megélhetik, akárcsak mi – emberek. Fogságban tartott állatok esetében azonban a 30 éves kor ritkaságnak számít.”

“A palackorrú delfinek általában napi 50 km-t, míg a kardszárnyú delfinek (orkák) gyakorta 60 m mélyre merülnek és akár napi 160 km-t is megtesznek.
A cetek idejüknek kevesebb, mint a 20%-át töltik a vízfelszín közelében.”

Aki búvárkodott már vadon élő delfinek közelében az tudja, hogy egy igazi vadon élő delfint nem lehet megérinteni. Egyszerűen nem hagyja magát. Még akkor sem ha közel jön hozzád, igaz vannak helyek ahol étellel és más módokon kézhez szoktatták már a delfineket ami szintén nem túl előnyös, de ezt hagyjuk.

Ha szeretnél közelről látni egy delfint akkor menj oda ahol élnek, és ne zaklasd őket, csak figyelj!

Tipp: Ha azt szeretnéd hogy közel kerülj a delfinhez, maradj mozdulatlan, légy nyugodt és türelmes. Ha így teszel akkor a delfin oda fog jönni hozzád, hisz nagyon kíváncsi. DE ne kergesd őket, ne ússz feléjük, rájuk hisz akkor elmennek.

És most jöjjön a fekete leves…

A delfinárium látogatók vajon tudják, hogy a belépő, az együtt úszás, a “nagy élmény” delfines közös fotó, simogatás, mind-mind csak a delfinek kizsákmányolásáról és a delfináriumok anyagi hasznáról szól?!

(forrás: Delfinmosoly – Tények és tévhitek a delfináriumok világáról)

Nem létezik, mert gazdaságilag kivitelezhetetlen olyan méretű medence, amely képes lenne kiszolgálni akárcsak a kistestű delfinek mozgásigényét.

„Az állatok élvezik az együttműködést” – H A M I S !

“A delfináriumok és szórakoztató parkok bármennyire is próbálják elhitetni, a delfinek és a bálnák nem élvezik a produkciókat, azokra betanítják őket. A delfinek „mosolya” veleszületett arcvonás, nem pedig a boldogság kimutatására szolgáló jelzés.

Számos trenírozási módszer közül választhatnak a delfintrénerek, a legegyszerűbb és a leghatékonyabb a táplálékmegvonás – ha az állat nem adja elő a betanított trükköt megfelelően, vagy bármilyen módon ellenkezik, nos akkor éhezik! Ezek a tengeri emlősök elég intelligensek ahhoz, hogy megértsék a trenírozás módszerét, és általában belátva vereségüket, inkább ellátják a feladatukat, mint hogy éhen haljanak.

Az állatok súlyos stressztől szenvednek a medencék mesterséges környezetében – a kopár, zárt medencék nem okoznak semmilyen pozitív mentális ingert számukra. Nem csoda, hogy a trénerek azt mondják, az állatoknak szükségük van az előadásokra, hogy az edzéssel legalább mentális ingereket biztosítsanak a számukra a mesterséges környezetben és természetellenes zajoktól körülvéve. Semmi nem helyettesítheti a delfinek természetes élőhelyét. A tengerek izgalmas korallzátonyainak növény- és állatvilágának élményét és az élő táplálékra történő vadászat kihívását.”

„A delfinek a közvélemény képzéséért vannak itt” – H A M I S !

“A delfintrénerek az előadások során átadnak egy kevés információt a vadon élő állatokról és a tengereket veszélyeztető tényezőkről, mint például szennyezés és a sodródó halászhálók, stb. problémáiról.

Majd kezdetét veszi a delfinek mozgékonyságának bemutatása, azzal a kísérőszöveggel, hogy ez a fajta viselkedés a boldogság kifejezése a vadon élő ceteknél. Ezzel a delfinárium pozitív megítélését szolgálják.

De a valóságban, a vadon élő, egészséges delfinek és bálnák, csak nagyon ritkán dobálják magukat a vízfelszín fölé, még ritkábban ugranak, hogy lefejelhessenek egy labdát! A természetben nem engedik meg, hogy bárki a hátúszójukba kapaszkodjon és húzassa magát velük, és a természetben nem engedik magukat megtömni, de még csak megcsókolni sem!

Ezek nem természetes viselkedési formái a delfineknek, hanem csak egyszerű trükkök, melyekkel a delfináriumok igyekeznek a közönségük érdeklődését fenntartani. Tehát oktatási, nevelési célokat használni mentségül az állatok fogságban tartására – egyszerű hazugság, félretájékoztatás! Amit a delfináriumokban, tengeri- és szórakoztató parkokban lehet látni, az csak egy szánalmas karikatúrája annak, ahogy az állatok a természetes közegükben viselkednek.

Az egyetlen dolog, amit meg lehet tanulni a tengeri emlősökről, miközben fogságban nézi őket az ember: hogyan néznek ki, vízben úsznak és levegőt lélegeznek. De egy jó dokumentumfilmet megnézve a televízióban vagy DVD-ről többet lehet megtanulni róluk, ha valakit valóban érdekel a téma, és ahhoz nem kell a ceteket életfogytiglani rabságra ítélni. Ha valaki látni akarja a tengeri emlősök természetes viselkedését, akkor meg kell őket látogatni ott, ahova ők természetüknél fogva tartoznak: a tengereken!”

 

 

Biológiai és fizikai adottságuk

“A cetek (delfinek és bálnák) nem véletlenül élnek tengerekben/óceánokban. Biológiai és fizikai adottságaikkal ellentétes a betonra (vagy más alapanyagú, mesterséges felületre történő) vetődés, azon vergődés!

A cetek nem tartózkodhatnak szárazon, mert súlyuk alatt a belsőszerveik szó szerint összenyomják egymást!”

A tartály mérete is megérne néhány mondatot, Jacques Yves Cousteau tollából.

“Nincs az az akvárium vagy tartály a szárazföldön, amely kellőképpen tágas lehetne ahhoz, hogy képes lenne biztosítani a tengerhez hasonló feltételeket!
És nem létezik egyetlen delfin sem, aki – bármely akváriumban vagy tartályban kénytelen vegetálni – normális élettérnek tekintené azt!”

Nincs menekvés

“A delfinrabszolgatartó-intézmények “etető-simogató” programjai rendkivűl veszélyesek a rabszolgákra nézve!
A sérülések mindennaposak és egyszerűen nincs idejük begyógyulni, a tartály durva betonburkolata és a frusztrált áldozatok egymás elleni erőszakos viselkedése egyaránt nehezen gyógyuló sebeket okoznak!
A természetben, a nyilt tengereken és óceánokon ha kell, az alárendelt egyedek könnyedén elmenekülhetnek domináns fajtársaik támadása elől. Egy apró, zsúfolt tartályban erre nincs esélyük…”

Tényleg megéri ez azt a borzalmat amit Japán partjainál művelnek a delfinekkel?!

Ha szereted a delfineket, mindegy hogy gyerek, felnőtt vagy búvár vagy, ne látogass delfináriumokat!

(forrás: Delfinmosoly – Tények és tévhitek a delfináriumok világáról)

Ezt már olvastad?

Megosztás:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

2 Responses

  1. Legnagyobb élmény a búvárnak?! • Delfinek és a velük kapcsolatos tévedések | Titán Búvár szerint:

    […] Erre már sok információt találsz a világháló oldalain. Többek között a mi is összegyűjtöttük egy régebbi cikkünkben pár infót. KATT IDE! […]

  2. Legnagyobb élmény a búvárnak?! • Delfinek és a velük kapcsolatos tévedések | Titán Búvár szerint:

    […] Erre már sok információt találsz a világháló oldalain. Többek között mi is összegyűjtöttük egy régebbi cikkünkben pár infót. KATT IDE! […]

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Keresés a blogban

Következő búvártanfolyamok

Következő búvártúráink

Kövess minket a közösségi médiában

Termékkategóriák

Instagram Live

Legutóbbi bejegyzések

Címkék