Szabályok a jégen és a jég alatt, nem csak búvároknak

Biztos sokakat megihletettek a közösségi oldalakon megosztott csodás képek, a tavak partjánál kialakult jégformációkról, és arról, hogy a nagyobb hidegnek köszönhetően egész tömegek látogattak a Velencei-tóhoz és a Balatonhoz.

Búvárként is alig várja az ember, (főként a tavi merülés és a hazai búvárkodás szerelmesei), hogy végre lehessen jég alá menni.

Mi az izgalmas a jégalatti merülésnél?

Nehéz megmagyarázni, mi is az, amiért érdemes a közel 4 fokos vízbe merülni, mégpedig úgy, hogy végig a jég alatt zárt térben tartózkodunk.

(photo by Jerzy Kowalczuk)

1. Az első dolog, ami ilyen estben felmerül, hogy szuper lesz a látótávolság.

Ez így igaz, hiszen a víz tavainkban általában fel van kavarva. A jég hatására viszont se a szél, se a befolyó esővíz, (se pedig a strandolók 🙂 ) nem rontják le a látótávolságot, így ha van elég ideje leülepedni, (és nem volt sok búvár előtted merülni), akkor akár 10-20m-es látás is vár rád, amit már-már tengeri látótávolságnak érzünk a nyári 2-3m-hez képest.

2. Játék a jég felszín alatt

Sok búvár azért az élményért megy a víz alá, hogy fejjel lefelé tudjon sétálni a felszínt határoló jégfelületen. Ezt a játékot még szebbé teheti a jégen átütő napfény izgalmas és különleges csillogása.

3. A baráti hangulat

Természetesen a jég alá merülés is egy remek lehetőség, hogy még télen is alkalom legyen búvárkodni egyet, találkozni a barátokkal, egy jót beszélgetni, és a merülés után meleg teát szürcsölve azon gondolkodni, hová is megyünk idén nyáron a jó meleg tengerben merülni. 🙂

De semmiképp nem szabad megfeledkeznünk az alap szabályokról, amiket a jég esetén be kell tartanunk.

Szabályok a jégen

Alap esetben foglalkozzunk a jégre való rámenetellel, akár csak séta, vagy akár korcsolyázás céljából.

Kezdjük azzal, hogy nem mindegy mekkora a jég, és vajon rá lehet-e menni, azaz:

1. Mikor bír el a jég?

Az hogy mekkora a jég könnyen megmérhető, hiszen csak egy fúró és egy mérőszalag kell.
(Ha épp ezek nincsenek is kéznél, azért egy kisebb lyukat egy hegyes kővel is tudunk vájni, és az ujjunkkal ki tudjuk tapintani a jég vastagságát. Azaz, ha érezzük az alsó peremét, akkor még nem elég vastag a sporthoz :). )

No de mennyi a jég teherbírása, mikor mehet rá egy ember, és mikor kezdhetünk el biztonságosan sportolni rajta:

  • 4 cm: egy ember
  • 8 cm: embercsoport
  • 12 cm: biztonságos sportolási lehetőség (korcsolya, fakutya, jégvitorlás)
  • 16 cm: személygépkocsi

(VMSZ)

 

2. Milyen szabályozás vonatkozik ránk a jégen tartózkodás esetén

A 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet

5. § (1) A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.

(2) A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.

(3) Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni:

a) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;

b) járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével;

c) kikötők és veszteglőhelyek területén;

d) *  folyóvizeken és azok mellékágain.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek és tilalmak nem vonatkoznak a folyókon kialakult jégtorlaszok megbontását – jégkár megelőzése vagy elhárítása céljából – végző szakszemélyzet tevékenységére.

6. § (1) Aki jégen jégkitermelést folytat, vagy a halak oxigén ellátását biztosító, 1 négyzetméternél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10-10 centiméter széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. A kihelyező a jégmentessé vált területet jelző eszközöket köteles eltávolítani a figyelmeztető jelzés elhelyezésére okot adó körülmény megszűnésekor.

(2) Aki a jégen 1 négyzetméternél kisebb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet legalább 50 méterről jól felismerhető módon megjelölni, amelyhez a vízparton található természetes anyagokat (pl. nád, sáskéve, száraz ágak) is fel lehet használni.

(3) Jégkitermelés vagy más jégen történő munkavégzés esetén a munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni és mentő eszközöket biztosítani.

 

3. Ezt tedd, ha beszakad a jég alattad

Ne menjünk a jégre, csak ha az biztonságos! Ez talán az első és legfontosabb dolog. Tájékozódjunk a jég vastagságáról, és soha ne legyünk egyedül.
Ha pedig azzal kecsegtet az időjárás, hogy lehet jeges helyre menni, akkor mindig legyen az autónkban takaró és esetleg váltás ruha is. Hiszen könnyű belátni, hogy nehéz helyzetbe kerül az az ember, aki alatt beszakadt a jég, és teljesen elázott. 🙂

Figyeljünk a hangokra, hiszen, ha halljuk hogy reped a jég, akkor lehetőleg minél nagyobb felülettel érintkezzünk a jéggel, tehát feküdjünk le, így egy pontról szétoszlik a testünk súlya nagyobb felületre.

Ha beszakadunk, akkor próbáljuk nem alámerülni, hiszen nagyon nehéz visszajutni a lékhez a víz alatt, ha nincs vezetőkötél.

A vízben próbáljunk nyugodtak maradni, ne kapkodjunk, ne mozogjunk feleslegesen, és ne nyeljünk vizet.

Lehetőleg a könyökünket és a kezünket minél szélesebben tartva próbáljunk a lék part felőli oldalán megtámaszkodni, (itt is fontos, hogy minél nagyobb legyen az alátámasztási felület, hiszen így jobban eloszlik a súly), majd a lábunkkal gyors úszás tempójával próbáljunk a jég felszínére visszajutni, majd kúszó mozgással vagy gördülve, de fekve maradva a jégen a part felé indulni.

Ha a jég ismét beszakad, akkor kezünkkel folyamatosan törve a jeget, menjünk a part felé, amíg ismét nem tudunk felfeküdni a jégre.

4. Mit tegyek, ha a társam alatt szakadt be a jég?

Ha azt látjuk, hogy valaki alatt beszakadt a jég, egy dolgot semmikép se tegyünk, ne rohanjunk a lék közelébe, hiszen azzal azt kockáztatjuk, hogy alattunk is be fog szakadni a jég.

Első dolgunk ekkor az legyen, hogy segítségért kiálltunk! Azaz konkrétan segítséget hívunk a legközelebbi felnőtt ember személyében. (Aki, ha kell már tudja értesíteni a tűzoltókat vagy a vízimentőket, amennyiben ez szükséges.)

E helyett a legjobb megoldás, ha eszközöket veszünk igénybe. Ezek között is több lehetőségünk annak függvényében, hogy mi áll rendelkezésre a parton.

Vannak mentőeszközök, amit segítségével távolról tudunk segítséget nyújtani a bajbajutott embernek, ilyen pl. egy kötél, egy jégre fektetett létra, hosszú faág, kabátunkból készített gyors kötél, és vannak olyan eszközök, amik a nagy felületük miatt alkalmasak a mentésre, pl. felfordított asztal, valamilyen tábla vagy falap, deszka.

Ezeket a tárgyakat minél közelebb kell juttatni az áldozathoz, majd miután ő megkapaszkodott benne ki kell húzni.

Ha úgy látjuk, hogy nem képes a bajba jutott önerőből megkapaszkodni, akkor nekünk kell a lék közelébe jutnunk.

Amire ilyenkor figyelni kell, hogy lehetőleg a jégre fekve, (a minél nagyobb felület miatt), közelítsük meg a beszakadást, majd ott megfordulva lábunkat nyújtsuk a vízben lévő ember felé, így ha mi bele is szakadunk, akkor legalább nem a felsőtestünkkel, hanem lábbal tesszük ezt.

Nem árt, ha ilyen esetben minket már biztosít valaki vagy valami. Tehát, ha minket már fognak, vagy rajtunk már van kötél, amit a parton álló segítők biztosítanak. Sőt, ha van valami eszköz, amivel növelhetjük a felületünket, pl. egy fekvő létra, akkor az a legjobb megoldás.

Ha sikeresen a partra értünk, a következő dolgokat tegyük:

  • Ha kell, hívjunk mentőt!
  • Cseréljük le a vizes ruhákat, töröközzünk meg, és meleg, szélvédett helyre menjünk.
  • Meleg innivalót igyunk, ami nem tartalmaz se alkoholt, se koffeint.
  • Meleg vizes fürdő ajánlott, ahol a melegítés folyamatos legyen.

Amennyiben a sérült nincs eszméleténél, akkor kezdjük meg a sérült ellenőrzését (ABC), ha kell hívjunk segítséget és szaksegítséget, és amennyiben szükséges kezdjük meg az alapszintű újraélesztést, amíg a mentők át nem veszik tőlünk a sérültet.

Búvár szabályok a jégen és a jég alatt

Búvárként kicsit más szabályok vonatkoznak ránk abban az esetben, ha merülni megyünk a jég alá.

Természetesen itt is fontos, hogy a jég elég vastag (min. 100mm) legyen, hogy biztonsággal rámehessen sok ember is.
(Ha ez nem megoldható, akkor esetleg a part közvetlen közelében lehet léket készíteni, és onnan indulni.)

A jég alá merülésre csak zárt téri felszereléssel és tudással érdemes vállalkozni, hiszen ez nem nyílt víz, nem tudunk bárhol a felszínre emelkedni, kötelet kell használni a merülés alatt, és a felszerelésednek is meg kell felelnie a hideg vizekre előírt szabályoknak.

Továbbá egy sor szabály vonatkozik a jég alá merülés estén a biztosító kötélre és a felszíni biztosításra is.

Egyes szabályok (Pl. MBSZ 2005 / 15/a) azt mondják ki, hogy a merülő búvár vezetőkötéllel megy a víz alá és a búvár társa a felszínről biztosítja a merülőt. Szerintünk ez a megoldás nem elégséges, így a UEF szabályai értelmében nálunk mindig két búvár merül egyszerre, az egyik fixen bekötve a felszínen biztosító ember által kezelt és rögzített kötélhez, a másik pedig egy “futó” karabinerrel és egy kisebb kötéllel van a fővezetőkötélhez rögzítve.

De íme a teljes ide vonatkozó MBSZ szabály:

12.13 HIDEGVÍZI MERÜLÉS

Hidegvízinek nevezzük azokat a merüléseket, amikor a víz hőmérséklete +14 C foknál alacsonyabb. Ha víz hőmérséklete alacsonyabb +10 C foknál, a légző készüléket olyan légzőautomatával kell felszerelni, mely az elfagyás ellen védett. A fenti szabály betartása mellett hidegvízi merülésekhez használt felszerelési tárgyaknál, különös tekintettel a légzőkészülékre, minden esetben figyelembe kell venni a gyártó cég ajánlásait. A hidegvízi merülés idejét, a víz hőfokának megfelelően szükséges korlátozni. Ha a víz hőmérséklete +5°C-nál alacsonyabb, a légzőkészüléket egymástól független elfagyás ellen védett légzőautomatákkal kell felszerelni. A merülési hely közvetlen környezetében gondoskodni kell a búvárok, és a felszíni segítők számára melegedési lehetőségről.

buvar-jeg-ala-merules-buvarkodas-miert-hogyan-szabalyok

12.14 JÉG ALÁ MERÜLÉS

Jég alá merülésnél alkalmazni kell a hidegvízi, a zárttéri, és az éjszakai merülésekre vonatkozó előírásokat. Merülni csak az e célból vágott léken, kizárólag állóvízben, legalább 100 mm vastag tömör, stabil jég alá lehet. (Javasolt a háromszögletű lék.) A lékből a jégdarabokat ki kell emelni, a lék felszínén nem lehet jégkása, széle deszkakerettel, vagy egyéb módon legyen csúszásmentesítve. A jég állagának esetleges változásait, mozgásait figyelemmel kell kísérni. Ajánlott a parttól a lékhez vezető legrövidebb utat szintén csúszás mentesíteni. A jég alá merülést minden esetben kötélbiztosítással kell végrehajtani. A biztosítókötél legalább 8mm átmérőjű, 5000 N terhelhetőségű kötél legyen. A kötelet ajánlott a felszerelések alatt teherelosztó hevederrel a búvárhoz rögzíteni mindenképp oldható, de biztosított módon. A kötél a búvár mozgását, felszínre emelkedését és esetleges mentését nem akadályozhatja. A búvár felszerelési tárgyait megfelelő módon rögzíteni kell a búváron.

A biztosítókötelet a beszállás helyétől legalább 2-3 méter távolságra, szilárdan le kell rögzíteni, hogy a búvár véletlenül se rántsa be maga után. A csoportos merülés ilyen esetben a jelen szabályzat alkalmazásának keretei között tilos. A jobb látási viszonyok érdekében célszerű a havat legyezőszerűen vagy sugarasan letakarítani.

búvár, jég alá, merülés, búvárkodás, szabályok, jég vastragság, mikor mehet rá ember

Merülés befejezése után a kiemelt jeget tilos a lékbe visszahelyezni. A léket távozáskor 1 méter magasan körül kell határolni. Felszíni kötélbiztosítással történő merülésnél a merülőpár egy merülést végző búvárból és őt a felszínen kötéllel biztosító búvárból áll. A merülőpár mindkét tagja legalább önálló (AOWD) búvár minősítéssel rendelkezzen és legyen gyakorlott az adott körülmények közötti (zárttéri, hidegvízi stb.) merülésekben, illetve rendelkezzen megfelelő szakbúvár minősítéssel. A merülés résztvevőinek biztonsága érdekében, a merülés végrehajtása során, a merülést végző merülőpáron kívül, egy másik párosnak is merülésre kész állapotban kell várakoznia a felszínen.

Hogyan merülhet egy cave búvárvégzetséggel rendelkező búvár a jég alatt?!

Az előbbi szabályzatból konkrétan kiderül, hogy a jég alá merülés hazánkban nem azonos a zárt téri merüléssel és annak szabályaival sem.

Tehát jég alatt nem alkalmazható az a módszer, hogy valaki a partról a saját maga által használt vezetőkötéllel, (megfelelő elsődleges és másodlagos lekötések után), rácsatlakozik a víz alatt található beépített kötélrendszerre, vagy netán ő maga kezd el vezetőkötelet telepíteni.

Ennek az lehet az oka, hogy a tavainkban nem, vagy csak alig találhatunk biztonságos lekötési pontokat, és a beépített vezetőkötelek általában arra szolgálnak, hogy nyíltvízi merülés alatt ne tévedjen el a búvár, és nem nevezhetők és nem használhatók ténylegesen vezetőkötélnek.

Tehát akármilyen búvárvégzettségünk van, próbáljuk betartani a merülést felügyelő, vagy a merülést szervező búvárok szabályait, amik esélyesen nem fognak ellentmondani az itt leírtakkal.

 

Szeretnél jobban megismerkedni a jég alá merüléssel?

Akkor keress minket bátran, és jelentkezz egy jég alá merülő búvártanfolyamra >>>

 

Biztonságos és jó merülést kívánunk!

 

(A cikkhez a saját tanulmányok mellett, felhasznált irodalomként a VMSZ (vizimentők), a vidra-vizitura, az MBSZ és Búvárinfó cikkeit vettük alapul.)

Author: Titán Búvár Iskola

CSAPATUNK

Share This Post On

Submit a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Legyen tied az INGYENES Titán Infó Csomag

Legyen tied az INGYENES Titán Infó Csomag

Íme a belépőjegyed a víz alatti kalandokhoz és egy nagyszerű közösséghez!

Köszönjük a feliratkozást!