Vannak túrák, amiket soha nem felejt el az ember.
És van a Sipadan, ami után minden más búvárélmény csak előjáték.
2023-ban végre elindultunk a Titánok egyik legjobban várt kalandjára (immáron 3. alkalommal):
Malajzia, Borneó, Mabul és a legendás Sipadan.
Évek óta terveztük, tologattuk, szerveztük, hiszen a Covid mindent megakasztott – de amikor végre kinyílt a világ, az elsők között pakoltuk a búvárfelszerelést és szálltunk repülőre.
Nem mondjuk, hogy rövid volt az út… de hát egy legendához vezető út ritkán az.
Isztambulon keresztül repültünk Kuala Lumpurba, ahol egy éjszakát a város szívében töltöttünk.
Aki pihenni akart, az elterült a kényelmes hotelágyban.
Aki meg inkább „fiatal” volt (vagy csak úgy érezte magát), az belevetette magát a Kuala Lumpuri éjszakába: whiskey bár, neonfények, és a Petronas tornyok alatt készülő selfik.
Másnap hajnalban már indult is a belföldi repülőjárat Borneóra – amihez, mint később kiderült, nem árt, ha az ember pontosan tudja a kézipoggyász súlyát.
Igen, ott bizony lemérik. Még a biztonsági ellenőrzés előtt.
Nálunk ebből kisebb logisztikai kavarodás lett – de hős csapattársaink visszatartották a gépet, így végül mindenki fedélzetre került.
Ez is csak bizonyítja: a Titánoknál senkit sem hagyunk hátra!
Borneóra érkezve még egy kis buszozás és hajóút várt ránk, mire elértük Mabul szigetét, ami a következő napokra az otthonunk lett.
Azt mondják, Mabul a legjobb kompromisszum: közel Sipadanhoz, de van élet a parton is.
És tényleg – a medence, a tengerparti séták, a friss kókusz, a finom ételek, és a helyiek mosolya után senki nem vágyott a híres, de kényelmetlen fúrótornyon.
Ott nincs tengerpart, nincs séta – csak konténerszobák, csocsó és zaj.
Mi inkább a kényelmes szállásra és a laza szigeti életre szavaztunk. És milyen jól tettük.
A legtöbben Sipadan miatt jönnek ide – és nem véletlenül.
A világ egyik legjobb merülőhelye, ahova naponta csak limitált számú búvár léphet be.
A szabályok szigorúak, de mi persze tudtuk, hogyan lehet a legtöbbet kihozni ebből a különleges lehetőségből.
A merülés után csend lett a hajón.
Nem azért, mert bármi baj történt volna – hanem mert senki nem tudott megszólalni. (No jó nem mindenki. 😉 )
Jack fish-gömbök, hatalmas barrakuda-örvények, kalapácsfejű papagájhalak, teknősök, szirtcápák minden irányban…
A víz 30 fokos, a látás 40 méter felett.
Egyszerre volt békés és grandiózus – az a fajta hely, ahol az ember tudja: most valami nagyon különlegesnek a részese.
A Sipadan-merülések után a csapat szeme ragyogott.
Ha Sipadan a nagyvadakról szól, Mabul a részletek paradicsoma.
Itt minden egyes merülés mikroszkopikus csodákat rejtett.
Színes murénák, tűhalak, kékgyűrűs polipok, ritka csigák, békahalak és apró rákok bújtak meg a korallok között.
A fotósok alig jöttek ki a vízből – a házi zátony pedig naplemente után is hívogatóan csillogott.
Sokan nem bírták ki, hogy ne csináljanak még egy éjszakai merülést.
A napokat három merüléssel kezdtük, kaja, nevetés és pihenés közben átbeszéltük, ki mit látott.
Az ételek? Mennyeiek.
Curry, tenger gyümölcsei, friss gyümölcsök, és a chef bármikor elkészítette a helyi halászoktól frissen vásárolt zsákmányt.
Itt tényleg minden ízében trópusi élmény volt.
A búvárfelszerelést elpakoltuk, de a kalandnak korántsem volt vége.
A túra második fele Borneó esőerdőjébe vezetett – ahol minden lépésnél újabb csoda várt.
Négy hajós túrán vettünk részt a folyó mentén, és láttunk mindent, amit csak remélni mertünk:
vadon élő elefántokat, krokodilokat, orángutánokat, orrmányos majmokat, és csoda szép kék madarakat a fák között.
Az éjszakai hajózásnál a csillagfényben, csendben siklani a folyón – az a fajta pillanat, amit az ember egy életre megőriz.
A dzsungel után ellátogattunk a Sepilok orángután parkba, a lombkorona-sétányra, és megnéztük az örvös medvéket is.
Egyszerre volt lenyűgöző és szívszorító látni, milyen kevés természetes élőhelyük maradt a pálmaolaj-ültetvények miatt.
De mi itt legalább egy kis figyelmet vetettünk a természetre is – hiszen a Titánoknál ez mindig része az útnak.
Sandakanban két nap pihenés várt ránk – medence, dzsungelhangok, madarak, hatalmas fák és finom italok.
Aztán visszarepültünk Kuala Lumpurba, ahol még két napot töltöttünk:
városnézés, Batu barlang, királyi palota, kínai templom, és egy spontán hindu esküvő, amibe véletlenül belecsöppentünk.
A csúcspont viszont a KL-toronybeli vacsora volt: elegáns ruha, sushi, osztriga, lazac, zene és panoráma.
Ez volt a mi záróesténk, ahol mindenki ugyanarra a mondatra jutott:
„Ez volt életem egyik legjobb túrája.”
Igen, jól hallottad.
A Titánok 2026-ben visszatérnek Sipadanra!
Ugyanaz a hely, új kalandokkal, több pihenéssel Kuala Lumpurban, és még több közös élménnyel.
Ha tavaly csak nézted a képeket és irigykedtél, most itt az idő, hogy te is ott legyél a csapatban.
Ne várd meg, míg betelnek a helyek – ez a túra nem csak egy utazás, hanem egy életre szóló emlék.
Cél: Malajzia – Sipadan & Borneó
Időpont: 2026 május 8-22
Szint: Haladó búvárok (a túrán elvégezhető)
Hangulat: garantáltan Titán
Létszám: limitált helyek – már csak lekérésre!
https://titanbuvar.hu/termek/titan-luxus-sipadan-buvarszafari-kuala-lumpur-borneo-sipadan/
– ne maradj le, iratkozz fel most!
Kattints a Jegyre!
Dive Shearwater – mérföldkő a digitális búvárélményben Dive Shearwater — az új, gyors és jövőbiztos alkalmazás, amely a merülések rögzítését, térképezését és analitikáját hozza új
Sokszor hallani búvároktól, oktatóktól, vagy akár fórumokon, hogy valakinek „már több mint 1000, 2000, sőt 4000 merülése van” — és mindezt 1–2, esetleg 3 év
Egy búvárút akkor is sok pénzbe kerül, ha minden rendben megy. De mi van akkor, ha: betegség miatt nem tudsz elindulni? egy hajós szafarin a
Veszélyes tengeri élőlények: amit minden búvárnak tudnia kell – most végre rendszerezve Aki víz alá merül vagy csak nyaralni megy a tengerpartra, annak ismernie kell
